A generalizált szorongás az egyik leggyakoribb pszichiátriai zavar: a mai felnőtt lakosság 3-10%-át érinti. Bár a betegek sokat szenvednek és emiatt rendszeresen orvoshoz fordulnak, de ott főleg csak a szorongás testi tüneteit panaszolják, így a családorvosi gyakorlatban a tünetegyüttes pszichiátriai természetét könnyű félreismerni. A diagnózis jól körülírt kritériumokra épül, de a nagyon gyakori komorbiditás miatt a differenciálás sokszor a pszichiáter számára is nehéz. A generalizált szorongás kialakulásában genetikai vulnerabilitás, megterhelő életesemények, illetve ezek interakciója játszik szerepet. A neurobiológiai háttér olyan sok rokonságot mutat a depresszióban észlelt változásokkal, hogy sokan a kettőt egyazon betegség különböző tüneti megnyilvánulásának tartják. A generalizált szorongásban szenvedők ugyanis háromszor-négyszer gyakrabban betegszenek meg súlyos (major) depresszióban, és legalább ugyanennyivel nő a suicid veszélyeztetettségük. A kétféle tünetcsoport kapcsolatát jelzi az is, hogy ugyanazok a gyógyszerek hatékonyak mindkét állapotban.