Az ischaemiás stroke kezelésének egyedüli elfogadott módja a rekombináns szöveti plazminogénaktivátor, amely átjárhatóvá teszi az elzáródott agyi artériát, ezáltal javítva a kórkép kimenetelét. Ugyanakkor a módszer alkalmazhatóságát korlátozzák a szűk időablak és a lehetséges mellékhatások, ennél fogva az ischaemiás stroke-ot elszenvedő betegek 97%-a nem részesülhet specifikus terápiában. A stroke patofiziológiájának egy-egy kiragadott kulcseseményére épülő korábbi klinikai vizsgálatok eredménytelenül zárultak, egyedül az NXY059-cet jelzett szer esetében mutattak ki részleges hatékonyságot három hónappal a stroke-ot követően. A stroke sikeres kezeléséhez vezető utat az egyidejűleg több patofiziológiai eseményt alapul vevő módszerek és ezeknek a thrombolysissel együttes alkalmazása jelentheti.Az akut stroke kezelésében a neuroprotektív szerek kombinációja, vagy multimodális hatásmechanizmusú szerek, mint például a haemopoeticus növekedési faktorok játszhatnak a jövőben meghatározó szerepet. Jelen írás szerzője áttekinti a kombinált terápiás lehetőségeket, és felvázolja, hogy ez a koncepció miként alkalmazható az akut ellátásban.