A többszervi elégtelenséghez társuló magas halálozás csökkentésében az intenzív osztály technikai és személyi feltételei döntő szerepet játszanak. Nyolc ágyas intenzív osztályunkon 2003-ban a nővér létszám 16-ról 31-re emelkedett, miközben a tárgyi-technikai feltételek lényegében változatlanok maradtak. Célunk annak vizsgálata volt, hogy a személyi feltételek javítása hatással volt-e a többszervi elégtelenségben szenvedő betegek túlélésére. Retrospektív tanulmányunkban 2001-2005 között felvett 2169 betegből 449 esetben találtunk többszervi elégtelenséget. Az egyes évek adatainak összehasonlítása mellett, a demográfiai adatok, ápolási paraméterek, valamint a személyi feltételek mortalitással való összefüggését vizsgáltuk. Nem találtunk szignifikáns különbséget a betegek demográfiai adataiban, állapotuk súlyosságában és a felvétel okában az egyes évek között. A mortalitás 2002-ben és 2003-ban csökkenő tendenciát mutatott, de a különbség 2001-hez képest nem volt szignifikáns (2001: 92,8%; 2002: 89,9%; 2003: 84%; p=0,582 ill. p=0,055) 2004-ben és 2005-ben a halálozás szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult, mint 2001-ben (2004: 75,3%; 2005: 65,4%; p=0,001 ill. P<0,001). Többvariációs regresszió analízis alapján, a túlélés független prediktorainak a "Simplified Acute Physiology Score" II pontszám, a nővérlétszám (p<0.001) és az életkor bizonyultak (p=0.021). A többszervi elégtelenség 5 év alatt észlelt mortalitás-csökkenésének hátterében tanulmányunk eredményei alapján, nagy valószínűséggel a nővérek számának növekedése játszotta az egyik legfontosabb szerepet. Ezen adatok alapján a szakmai minimumfeltételek szigorú betartatása nem csak szakmai, hanem erkölcsi kötelessége is az egészségügyért felelős döntéshozóknak.