Az ismeretlen eredetű ischaemiás stroke-on átesett, nyitott foramen ovaléval élő betegek agyi történésének ismétlődése aszpirin vagy orális antikoaguláns kezelés mellett is évi 45% gyakoriságú. A nyitott foramen ovale katéteres zárása ezt a kockázatot csökkenti. A szerzők a nyitott foramen ovale katéteres zárásával kapcsolatos első hazai tapasztalatukról és a betegek középtávú követéséről számolnak be. Harminchárom beteget választottak ki katéteres foramen ovale zárásra. Valamennyi beteg anamnézisében legalább egy ischaemiás agyi történés, tranzitorikus ischaemiás attak vagy perifériás embolia szerepelt. Az agyi történést 31 esetben képalkotó eljárással is bizonyították (komputertomográfia, mágneses rezonancia). Transoesophagealis echokardiográfiával igazolták a nyitott foramen ovalét és a jobb-bal shuntot. A katéteres zárást szintén transoesophagealis echokardiográfiával és röntgenátvilágítással követték. Sikeres zárás 31 esetben történt. Két alkalommal nem sikerült átjutni a pitvari septumon. Szövődményként egy arteriovenosus fistula alakult ki a femoralis punctio helyén. Késői szövődmény nem volt. A záróeszköz elmozdulását, periprocedurális arrhythmiát, emboliát nem észleltek. Residualis shuntöt sem láttak. A követés során újabb embolia nem fordult elő. A követés átlagos ideje 11,3 (1-30) hónap volt. A nyitott foramen ovale katéteres zárása biztonságos és hatásos eljárás az ismeretlen eredetű agyi történések kockázatának csökkentésére.