A légúti allergiás betegek aránya nő, Magyarországon biztosan eléri a 20%-ot, vagyis komoly népegészségügyi gond. Allergiára hajlamosítanak a penészes lakások, a gáztűzhellyel (pl. konvektorral) való fűtés, a dohányzás, a nyugati életstílus, a gépjárművekből (főként a dízel üzemanyagúakból) származó légszennyezés, a transzzsírok és az étel-adalékanyagok rendszeres fogyasztása, az elhízás, de olyan új allergének is megjelentek, mint például a parlagfű. Vannak védő tényezők is. Ilyen például a csecsemőkori anyatejtáplálás, a rendszeres és bőséges zöldség-, gyümölcs- és halfogyasztás, valamint a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása. Az allergiás betegek által indukált költségek igen jelentősek. 2003-ban például több mint 18 milliárd forintot költöttünk közgyógyszertári forgalomban allergiaellenes gyógyszerekre. Külföldi adatok szerint ennek legkevesebb háromszorosa, de inkább négyszerese (azaz 55-75 milliárd forint évente) az e betegségek által okozott teljes (direkt és indirekt) népgazdasági kár. Az e betegségekben szenvedő emberek egy része csak súlyos állapotban fordul orvoshoz, amikor teljes tünetmentesség már nem érhető el, és a kezelés igen sokba kerül. A tennivaló a teljes lakosság allergológiai szűrése, az allergológiai ismeretek bővítése, a lakások korszerűsítése, a környezetbarát tömegközlekedés támogatása, a lakott területeket elkerülő utak építésének felgyorsítása, az egészséges táplálkozás pénzügyi elősegítése és a már megkezdett gyommentesítés állandó folytatása kellene hogy legyen. Az eltávolított gyomnövények (p1. a parlagfű is) megfelelő technológiával gazdaságosan hasznosíthatók. A megelőzés hosszú távon biztosan olcsóbb, mint a kezelés.