Az amerikai és európai prevenciós ajánlások nagy rizikó csoportba sorolják az igazolt perifériás és cerebrovaszkuláris érbetegeket. A felismert érbetegségek mellett azonban a napi gyakorlat sokszor mellőzi, ignorálja az enyhe, esetleg tünetmentes érbetegségeket, pedig szisztematikus vizsgálattal ezek is felismerhetőek. Megállapításuk új irányt adhat mind a kuratív, mind a preventív medicina számára. Célkitűzés: nagy rizikójú betegekben az érbetegségek (cerebrovaszkuláris, koronária és perifériás érbetegségek, ezen belül az új érbetegségek) számának és klinikai súlyának megítélése. Betegek: 350 nagy rizikójú beteg (érbetegek, 2-es típusú cukorbetegek, 12 rizikó faktorral rendelkező személyek), akik közül 225 volt férfi és 125 nő. Módszerek: anamnézis, fizikális vizsgálat, carotis duplex scan-, CW Doppler-vizsgálat, stb. Eredmények: A 350 betegből cerebrovaszkuláris betegség 63,7%-ában, koronáriabetegség 46,3%-ában, alsó végtagi perifériás érbetegség 39,7%-ában fordult elő. A betegek 21,1%-ában nem volt érbetegség, 27,7%-ában 1 régióban, 32,3%-ában 2 régióban és 18,9%-ában mind a 3 régióban érbetegség volt kimutatható. Új vaszkuláris betegséget az egészségesnek vélt betegek 55,6%-ában találtunk. Cerebrovaszkulárisan tünetmentesek között 60,4%-ban, alsó végtagi érbetegség szempontjából tünetmentesek között 24,7%-ában lehetett érbetegséget kimutatni. Összesen 2 szignifikáns carotis communis, 6 szignifikáns carotis interna, 104 nagy, embóliaveszélyes plakkot tartalmazó carotis bulbus, 1 subcalvian steal szindróma, 1 hasi aorta aneurizma, 1 Lericheszindróma, 13 iliofemoralis, 24 femoro-poplitealis és 106 disztális érbetegséget (valamennyi új diagnózis) állapítottunk meg. Következtetések: A vaszkuláris szűrővizsgálat effektív módszer az enyhe vagy tünetmentes érbetegségek megállapítására. Eredményei a rizikóbesorolást, a betegek gyógyítását és a prevenciós teendőket is érdemben befolyásolják.