A nagy és közepes kardiovaszkuláris rizikóval rendelkező betegek esetében az összkoleszterin célértékek elérése világviszonylatban csekély eredményekkel jár. A korábbi hazai vizsgálatok is igen szerény hatásosságról számolnak be. Így a hazánkban végzett "CÉL" programban a kezeltek mindössze 12%-a érte el a célértéket. Vizsgálatunkban nagy rizikójú csoportba sorolható diabéteszes (n =196) és nem-diabéteszes, 3 rizikófaktorral rendelkező (n =307) beteg esetében a hypercholesterinaemia kezelését követtük. Az egyes összekoleszterin értékhez tartozó ajánlott kezdő simvastatin (Simvacol) dózist tartalmazó algoritmus segítségével a 12 hónapos követés során 3 alkalommal végzett kontrollvizsgálatok eredményeit elemeztük. A kezelés hatására a három rizikófaktorral rendelkező, nem-diabéteszes betegek 77,1%-ában az 5,2 mmol/l, míg 28,9%-ában a választható szigorúbb 4,5 mmol/l összkoleszterin-célértéket sikerült elérni. A 4,5 mmol/l célértéket elérők aránya a diabéteszes betegek esetében jóval kevesebbnek, 10,6%-nak bizonyult. Az alkalmazott simvastatin dózisok közül a 20 mg volt a leggyakoribb, azonban a vizsgálat végén a 40 mg-ot kapók aránya is jelentős (28,2%) volt. A kontrollvizsgálatok esetében a feltitrálás (elsősorban 20 mg-ról 40 mg-ra) 5%-os gyakoriságú volt. A nem-diabéteszes alcsoportban a program végén öt betegből négy esetében az 5,2 mmol/l-t és közel minden harmadik esetben a 4,5 mmol/l összekoleszterin-célértéket sikerült elérni, amely mind a hazai, mind a nemzetközi viszonylatban figyelemre méltó. Az eredmények alapján a 20 mg kezdő dózis alkalmazását és a többszöri (minimálisan 3 havonta lévő) kontrollok során szükség esetén a mielőbbi 40 mg-ra történő titrálást tanácsoljuk. A 2-es típusú diabéteszes betegek esetében pedig az agresszívabb terápia alkalmazása javasolható.