Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=77740
MOB:2007/2
Szerzők:Fontos Géza
Tárgyszavak:CORONARIABETEGSÉG; STENTEK; ÉRPROTÉZIS
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2006. 147. évf. 43. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Gyógyszerkibocsátó coronariastentek / Fontos Géza
  Bibliogr.: p. 2065. - Abstr. hun., eng.
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2006. 147. évf. 43. sz., p. 2059-2066. : ill.


Beteg artériában az akadálytalan véráramlás helyreállításnak első percutan módszerét Dotter és Judkins fejlesztette ki 1964-ben. Az első coronaria angioplasticát 1977-ben Andreas Grüntzig végezte. Palmaz és munkatársai 1985-ben implantáltak első ízben ballonra applikált stentet perifériás artériába. Puel és Sigwart 1986. márciusban implantáltak az első humán coronariastentet, mely egy hálószerű öntáguló (self-expanding) eszköz volt. Később Schatz és munkatársai kisebb módosítást végeztek a Palmaz-stenten, amelynek eredménye az első kereskedelmi forgalomban is megjelenő coronariastent, a Palmaz-Schatz-stent lett. Sigwart volt az első, aki 1987-ben percutan transluminalis coronaria angioplasticát (PTCA) követő akut érelzáródás megoldására javasolta a coronariastent alkalmazását, mellyel egyrészt lefedhető az eret elzáró intima flap, másrészt megakadályozható az elasztikus rostok kontrakciója (elastic recoil). A szubakut stentelzáródás gyakori előfordulása, valamint az agresszív antikoagulációt kísérő vérzéses szövődmények miatt ebben az időben a coronariastenteket csak a sürgősségi coronaria bypass műtétek (CABG) elkerülésére használták. 1993-ban a BENESTENT és a STRESS vizsgálatok igazolták, hogy az elektív stent implantációval szignifikánsan csökkenthető a restenosis. Később a kettős thrombocyta-aggregáció-gátló kezelés és a nagy nyomással végzett stent implantáció bevezetésével a szubakut thrombosis előfordulási gyakoriságát sikerült jelentősen tovább csökkenteni. Bár az elmúlt évtizedekben a koszorúérbetegség kezelése forradalmi változásokon ment keresztül, ennek ellenére a fejlett országokban továbbra is a vezető halálok maradt. A percutan revascularisatio egyik legfőbb korlátját napjainkban a stenten belüli (in-stent) restenosis jelenti, amely az összes stentimplantációk mintegy 20-40%-ában fordul elő, leggyakrabban ismételt revascularisatiót (ismételt percutan coronariaintervenció vagy CABG) igénylő visszatérő ischaemiás epizód képében. A gyógyszerkibocsátó stentek megjelenésével drámaian csökkenthető az in-stent restenosis gyakorisága, amely az eddigi vizsgálatok szerint alkalmazásukkal 10% alatt marad.