Gazdasági elemzésünkhöz az INNOVATE klinikai vizsgálat alapján a MEDTAP Institute által kifejlesztett Markov modell hazai adaptációját végeztük. A modell olyan súlyos asztmában szenvedő betegek két csoportját hasonlítja össze, akiknél a betegség az ICS és a LABA kezelés ellenére sem volt megfelelően kontrollálható. Az egyik csoport csak a szokásos standard terápiát (nagydózisú ICS + LABA) kapta, amíg a másik csoport ezen felül még kiegészítő omalizumab kezelést is. Az új, kiegészítő terápiában részesülő betegnél szignifikánsan csökkent az asztma fellángolások száma és a kezelésükhöz kapcsolódó egészségügyi költséghordozók, úgymint sürgősségi ellátást végző osztályon tett vizitek, kórházi felvételek gyakorisága és a nem tervezett orvosi vizitek száma. Ezen betegek AQLQ és GETE kérdőívek alapján mért életminősége szignifikánsan javult, valamint csökkent az asztma fellángolások miatti halálozások száma is. Az elemzéshez használt Markov modell az említett két terápiás csoport eredményességét, költségeit és költség-hatékonyságát hasonlította össze a társadalom perspektívájából. A terápia következtében a rohamok számának, illetve súlyosságának csökkentése jelentős életminőség növekedést eredményez, valamint a rohamok költségének elkerülése csökkenti az egészségügyi költségeket, amit azonban az omalizumab terápia gyógyszerköltsége ellensúlyoz. Mindezek költség-hatékonyságra gyakorolt hatása jelenik meg az ICER 7 111 966 Ft/QALY inkrementális költség-hatékonysági mutatóban. Figyelembe véve, hogy itt az asztma egy igen súlyos krónikus állapotáról van szó, amelyik jelentős életminőség romlást és életet veszélyeztető epizódokat okoz, az omalizumab terápia költség- hatékonynak mondható a magyar betegek kezelésében.