Az insulinresistentia kockázati tényezője az emberiség két legelterjedtebb és legveszedelmesebb betegségcsoportjának, nevezetesen a cardiovascularis kórképeknek és a malignus daganatoknak. Az insulinresistentia-syndroma jól körülhatárolt tünetcsoport, melynek a hyperglycaemia, a zsigeri obesitas, az emelkedett szérum-trigliceridszint, a csökkent HDL-koleszterinszint (dyslipidaemia), és hypertonia az alapvető kritériumai. Ezek a tényezők többé-kevésbé önmagukban is a daganatos betegségek rizikófaktorai, együttes előfordulásuk azonban halmozott kockázatot jelent. A máj, a vázizomzat és a zsírszövet insulinresistentiája a béta-sejtek fokozott aktivitása útján reaktív hyperinsulinaemiához vezet. Az insulin, számos anyagcserehatása mellett, egyúttal növekedési faktor, és fokozza más, insulinszerű növekedési faktorok termelődését és mitogén aktivitását, így a hyperinsulinaemia patológiás sejtburjánzást provokálhat. Az insulinresistentia dekompenzált fázisának legfontosabb lelete a hyperglycaemia, amely többféle mechanizmussal vezethet tumorpromócióhoz. Előnyös a daganatsejtek fokozott DNS-szintéziséhez, és fokozza a szabadgyökök felszabadulását, ami károsítja a DNS-t és a repair mechanizmusokban szereplő enzimeket egyaránt. A szérum magas glükózszintje a fehérjék nem enzimatikus glikációjához vezet, és a glikált termékek fokozzák a szabad gyökök, citokinek és növekedési faktorok termelését. Az insulinresistentia fokozott kockázatot jelent emlő-, pancreas-, máj-, vastagbél-, hólyag-, prosztata- és szájüregi rákok vonatkozásában. A mérsékelten emelkedett éhomi plazma-glükózszint diabetes nélkül is emlő-, gyomor- és vastagbél-carcinomák kockázati tényezőjének bizonyult. Az insulinresistentia a daganatok progresszióját is elősegíti. Hyperglycaemiás, illetve diabeteses rákos betegekben magasabb a recidivák és metastasisok aránya és kedvezőtlenebbek a halálozási mutatók is a nem cukorbeteg tumorosokkal összehasonlítva. Az insulinresistentia és a daganatpromóció kapcsolata számos új lehetőséget vet fel a daganatok megelőzése és kezelése terén. Az egészséges táplálkozás, a fizikai aktivitás és a fogyás az insulinérzékenységet javítja, és csökkenti a cardiovascularis és daganatos kockázatot egyaránt.