Bevezetés és célkitűzés: Az őrszemnyirokcsomó-biopszia klinikai jelentősége in situ duktális emlőrákban még nem tisztázott. A jelen tanulmányban ennek a kérdésnek a vizsgálatát tűztük ki célul. Betegek és módszer: Az Országos Onkológiai lntézet Általános- és Mellkassebészeti Osztályán 2001 januárja és 2004 márciusa között 36 betegnél végeztünk limfoszcintigráfiával kiegészített kettős jelöléses őrszemnyirokcsomó-biopsziát in situ duktális emlőrák miatt. Komplettáló axilláris blokkdisszekciót nem végeztünk. Az őrszemnyirokcsomókat 0,5-l mm-es szinteken vizsgáltuk rutin hematoxilin-eozin festéssel. Eredmények: Egy beteget a végleges vizsgálatból az anamnézisre tekintettel kizártunk. A betegcsoportban makrometasztázist nem észleltünk. Összesen 2 betegnél találtunk mikro-, illetve szubmikrometasztázist. Ha a 35 beteghez hozzáadjuk az alkalmazhatósági tanulmányunk (1997 decemberétől 2000 márciusa) keretén belül in situ duktális emlőrák miatt operált további 5 beteget is, akkor a nyirokcsomó pozitív arány 5% (2/40), az áttétek mindegyike kisebb volt mint 2 mm. Metasztázist csak azoknál a betegeknél találtunk, akiknek daganata a magas kockázati csoportba tartozott, nagy kiterjedésű volt, és végül masztektómiát kényszerültünk végezni. A komplettáló axilláris blokkdisszekciót egyik áttétes betegnél sem végeztük el, és a követési időben eddig regionális kiújulást nem észleltünk. Megbeszélés és következtetések: Eredményeink megfelelnek a nemzetközi átlagnak. Saját és a nemzetközi tapasztalatok alapján in situ duktális emlőrák esetén az őrszemnyirokcsomó-biopszia rutinszerű elvégzését nem javasoljuk. Masztektómiára kerülő betegeknél azonban ennek elvégzését elengedhetetlennek tartjuk. Az összes többi esetben, ha a preoperatív diagnosztika az inváziót egyértelműen nem igazolja, akkor az eltávolított emlő specimen végleges szövettani vizsgálata alapján második ülésben végezzük el az őrszemnyirokcsomó eltávolítást, amennyiben szükséges.