Az adatgyűjtéseknek általános problémája az adatok megbízhatósága, használhatósága. Ez alól nem kivételek a hagyományos statisztikai adatgyűjtések sem, amelyek minősége is mindig kifogásolható. A 60-as évek végétől egységes a kórházi esetek legfontosabb adatainak gyűjtése és feldolgozása. Ennek alapelve, hogy a több célt szolgáló adatokat egységesen kell gyűjteni. Erre az adatkörre alapult a HBCs adaptációja és működtetése is. A finanszírozási cél megváltoztatta az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó érdekeltséget, és elterjedt az a vélemény, hogy a finanszírozási érdek nagymértékben rontott az adatok, elsősorban a diagnózisok minőségén. Adatmanipulációk (diagnózishamísítások) tagadhatatlanul vannak, elsősorban azért, mert nem működött ellenőrzési rendszer. Vizsgálatok igazolták azonban, hogy mértéke, hatása sokkal kisebb, mint az a köztudatban elterjedt. A manipulációk hatása szakszerű adatfeldolgozással nagyrészt kivédhető. A finanszírozási alkalmazás nemcsak rontott, hanem lényegesen javított is a Kórházi adatlap adatain, hiszen 100%-sá vált az adatgyűjtés; precíz, részletes lett a kitöltés. A finanszírozás torzító hatását ellenőrzéssel és korszerű informatikai eszközökkel fékezni lehet, de nagyon fontos a szakmai közhangulat kedvező változása is.