Az aphasia a nyelv, a nyelvi szimbólumok felidézésének és használatának szerzett zavara. Aphasiában megváltozik (a) a beszéd folyamatossága, (b) romlik a megértés, (c) az ismétlés és (d) a megnevezés képessége. Motoros (nem folyamatos) aphasiában a beszédértés viszonylag megtartott, a beszédképzés rossz és agrammatismussal társul. Szenzoros (folyamatos) aphasiában a késztetés megmarad, de a beszéd érthetetlen a hangzók cseréje és a szavak torzítása miatt. Képalkotó vizsgálatok segítségével corticalis mellett subcorticalis aphasia szindrómák különíthetők el. A thalamus és a striatocapsularis laesiók következménye kevert aphasia, az artikuláció, a prozódia zavara és halk beszéd. A bal oldali thalamus károsodása után romlik a szótalálás, a memória aktiválási folyamatok zavara miatt. Az aphasiák társulhatnak a viselkedés és gondolkodás zavaraival. A járulékos neuropszichológiai tünetek magyarázatához a praefrontalis körök ismerete szükséges. Az amnesia a köznapi beszédet nem rontja. A frontalis fehérállomány, a caudatum és a thalamus károsodását követő aphasia szindrómák rendszerint együtt járnak lassú gondolkodással, figyelemzavarral és depresszióval. A folyamatos aphasiák javulási hajlama jobb, mint a motoros aphasiáké. A depresszió gyógyszeres kezelése után az aphasiások beszédteljesítménye javul. Körülírt beszédcentrumok helyett hierarchikus neuron-rendszereket kell elképzelnünk, melyek sérülése során a viselkedés, a memória és a hangulat zavarai együtt jelennek meg a beszéd zavarával.