Az elmúlt évtized kutatási eredményei hívták fel a figyelmet arra, hogy az antifoszfolipid-antitestek klinikai jelentősége túlmutat a konkrét autoimmun betegségekben betöltött szerepén. Igazolást nyert, hogy szerepük van az ateroszklerózis kialakulásában (perifériás obliteratív érbetegség, stabil koronáriabetegség), a kialakult ateroszklerózis folyamatának felgyorsításában, valamint az ehhez társuló trombotikus manifesztációk kialakulásában (instabil angina, akut miokardiális infarktus). A közlemény az antifoszfolipid szindróma jellegzetességeit foglalja össze.