Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen az eddigi eredményeket gazdagító - integrált mutatót lehet alkalmazni az egészségi állapot földrajzi különbségeinek bemutatására települési szinten? E mutatóval szemben fontos elvárás, hogy egyetlen számmal jellemezze az egészségi állapotot, s integráltan legyen képes bemutatni a megbetegedési viszonyok teljes spektrumát. Ilyen mutatót véltünk felfedezni a kórházi betegforgalmi statisztikában. Így a kutatás módszertani kérdése volt, hogy a kórházi betegforgalom elemzése mennyire alkalmas az egészségi állapot területi különbségeinek bemutatására, és az eredmények területi mintázata mennyire hasonlít az egészségi állapot más mutatóinak vizsgálata alapján kibontakozó térszerkezethez? Az elemzéshez szükséges adatbázist a GYÓGYINFOK által rendelkezésünkre bocsátott kórházi betegforgalmi statisztika képezte, mely tartalmazott minden kórházi ápolási esetet a beteg irányítószáma szerint az 1998-as évre vonatkozóan. Az adatbázis tisztítása, szinkronizálása után minden magyarországi településre kiszámítottuk a 100 lakosra jutó kórházi ápolások számát. Az adatokat standardizáltuk, majd tematikus térképek és matematikai-statisztikai módszerek segítségével elemeztük. Az adatbázis feldolgozását követően tematikus térképek segítségével be tudjuk mutatni, hogy a magyarországi települések lakói milyen gyakorisággal kerülnek kórházba, és e téren milyen különbségek vannak településtípusok, településnagyság-kategóriák, kistérségek és megyék között. Ezeket összevetjük néhány más, az egészségi állapotot jellemző mutatóval, ami alapján megkíséreljük az eddigieknél pontosabban elemezni, hogy az ország mely településeinek, kistérségeinek, megyéinek, településtípusainak lakói egészségesebbek, és melyeké "betegebbek". Mitől függ az egészségi állapot, a kapott eredmények hogyan viszonyulnak a területi fejlettség más mutatóihoz?