A xerostomia (szájszárazság) a népesség egyre nagyobb hányadát érintő időleges, állandó vagy krónikusan visszatérő panasz, amely súlyosságát tekintve is különböző mértékű lehet. Ennek egyik oka a születéskor várható életkor egyre magasabb voltában (idősebb korban egyre gyakoribb), ezen kívül a gyógyszerszedés megnövekedett mértékében keresendő. Számos betegség és állapot okozhat xerostomiát: nyálmirigybetegség, autoimmun betegségek, a fej-nyak régió sugárterápiája utáni állapot, graft versus host betegség, diabetes, AIDS, pszichés állapot, dehydratio, de megfigyelhető egyes szokások: dohányzás, koffein vagy alkohol nagymértékű fogyasztása (szájvizek!) esetén is. A xerostomia gyakran a nyálmirigyek redukált működésének és ebből eredően a nyálszekréció csökkenésének eredménye, és általában nem önmagában jelentkezik, hanem számos más szervet is érintő sicca tünettel társul. E közlemény célja a szájszárazság jelentőségére felhívni a figyelmet, mivel az ilyen betegek számára komoly nehézséget jelent az étkezés, a nyelés, a beszéd, az ízérzékelés, a kivehető fogsorok viselése és a kívánatos szájhigiéné fenntartása, amely nagyban rontja az illető életminőségét, hiszen az esetleg fennálló más krónikus betegség mellett a betegeknek a szájégéssel, nyálkahártya-irritációkkal, Candida-fertőzésekkel, fokozott caries- és gingivitishajlammal kell harcolniuk.