Bevezetés: Magyarországon évente mintegy 300 gyermeknél diagnosztizálnak rosszindulatú daganatos betegséget. A hagyományos kezelések mellett tapasztalatok szerint az utóbbi két évtizedben az egyre komplexebb és hatékonyabb daganatellenes eljárások ellenére nagymértékben nőtt az egyes alternatív gyógymódok alkalmazásának aránya. Célkitűzés: A szerzők megpróbálták feltérképezni a gyermekkori daganatos betegségek során a konzervatív kezelések keretein kívül igénybe vett alternatív gyógymódokat, alkalmazásuk gyakoriságát, illetve a használatukhoz vezető pszichés tényezőket. Betegek: A felmérés a Semmelweis Egyetem II. Gyermekgyógyászati Klinika onkológiai osztályának aktív kezelésben részesülő, valamint a már rehabilitációban részt vevő 34 gyermekre vonatkozott és a betegek szülei kérdéseinkre adott válaszai alapján történt. Eredmények: A vizsgálatban részt vevő 34 gyermek mintegy 60%-a egyszerre többféle kezelésben részesült. A leggyakrabban alkalmazott alternatív terápiák: gyógyhatású készítmények, táplálékkiegészítők, gyógynövények és változtatás az étkezési szokásokon. A terápiák kiválasztását döntően a többi szülő véleménye (42%), a médiában gyakran megjelenő reklámok (26%) és az aktuális anyagi helyzet (23%) befolyásolta. A szerzők eredményei alapján a szülők általános célja legtöbbször tehetetlenségük oldása (31%) és a gyógyítás eredményességének biztosítása volt (45%). Következtetések: Az alternatív gyógymódok alkalmazása függetlenül a demográfiai vagy klinikai tényezőktől rendkívül elterjedt a daganatos gyermekek körében. Elterjedtségük, valamint a beléjük vetett hit erőssége miatt ezeknek a módszereknek kategorikus elutasítása, tiltása nem ajánlatos és nem is indokolt. Az orvos feladata az lehet, hogy tanácsaival, szaktudásával segítse azoknak az alternatív gyógymódoknak a kiválasztását, amelyek nem rontják vagy esetleg javíthatják a hagyományos kezelések hatásfokát.