A szerző egy túlélt nyaklövés ellátása kapcsán felismerte, hogy az eset a vadászati gyakorlatból jól ismert "üres nyaklövés". A szakirodalmat tanulmányozva feltételezi, hogy a nyak középső zónájában talált feltűnően sok, műtéti ellátást nem igénylő, úgynevezett "negatív" átlövés többsége - fel nem ismert - üres nyaklövés. Ez esetben, a mechanizmus ismeretében folytatott minimálisan invazív terápia a beteg teljes gyógyulását eredményezte. A szerző felveti a jelenség potenciális gyakorlati alkalmazhatóságát: a lövedék körül kialakuló, egy ezred másodpercen belül preparáló "lüktető caverna" képalkotó információk birtokában, számítógéppel vezérelve, a robotizált műtéti palettáról eddig hiányzó lágyrész feltárást valósíthatná meg.