A jóindulatú pajzsmirigy betegségek radiojód kezelése 60 éves módszer. A jódizotópok közül a 131l-t használják. A módszer elterjedtsége a világon változó mértékű. Bár a hazai tapasztalatokat 1959 óta jegyzik, elterjedtsége még nem optimális. A kezelés célja a pajzsmirigy működésének és/vagy térfogatának csökkentése. A közlemény tárgyalja az indikációkat Basedow-Graves-kórban, a pajzsmirigy-autonómia különböző formáiban és azokban az esetekben, amikor a pajzsmirigy nagyságát kell csökkenteni pl. trachea kompressziót okozó multinodularis strumákban. Az indikációk tekintetében vannak ellentmondások az irodalomban, a kontraindikációk elég egyértelműek. A radiojód-terápia az ophthalmopathiára néha valóban kedvezőtlenül hat, de ezt szteroid kezeléssel ki lehet védeni. A pajzsmirigy működését gátló szerek megfelelő alkalmazás esetén nem befolyásolják a kezelés eredményét, bár a propylthiouracil okozhat radiorezisztenciát. Basedow-Graves-kórban ablativ dózisoknál igen jó eredmény érhető el, bár sok a hypothyreosis a kezelés után. Autonómiák esetén a kiváló eredmények mellett kevesebb hypothyreosissal kell számolni. A kezelést követő thyreotoxicus krízis igen ritka, a posztirradiációs thyreoiditis előfordulása néhány százalék és könnyen kezelhető. A radiojódkezelés hatékonysága fokozható a kezelés előtti jódszegény diétával, ill. rekombináns humán TSH alkalmazásával. Újabban gyermekkorban (15 éves életkor felett) is ajánlják a radiojódot speciális esetekben és meghatározott körülmények között. A malignus daganat kockázata radiojódkezelést követően jelentéktelen. A pajzsmirigy jóindulatú betegségeinek radiojódkezelése egyszerű, hatékony, biztonságos és költségkímélő eljárás, amelynek szélesebb körű elterjesztése ajánlatos.