A haskörfogat mérése napjainkban széles körben elfogadottá vált az abdominális típusú elhízás jellemzésére. A jelenlegi tanulmány célja az obesitas jellemzésére újabban és a régebben használt antropometriai adatok (haskörfogat, testtömegindex [BMI]) megbízhatóságának elemzése volt. A vizsgálat során 150 felnőtt egyén (63 férfi és 87 nő, átlagéletkor: 62,5š11,8 év; az ismert cukorbetegek aránya: 46%) antropometriai paramétereit (testmagasság, testsúly, haskörfogat) két diabetes-szakápoló egymástól függetlenül, két egymást követő napon megmérte. A statisztikai elemzésnél az intraobserver különbséget az azonos szakápoló két mérésének összehasonlításával, az interobserver különbséget a két szakápoló mérésének összehasonlításával állapították meg. Elemezték az átlagértékek különbségét (delta és %delta) és az egyedi mérések különbségeinek átlagát (abszolút delta és % abs delta). A vizsgált paraméterek esetében talált korrelációs együtthatók - mind a két szakápoló, mind a két nap mérési eredménye alapján - >0,99 voltak. A haskörfogat értékét tekintve az interobserver mérési különbségek statisztikailag szignifikánsnak bizonyultak (96,23 cm vs. 97,08 cm; p<0,0001). Noha a haskörfogat %delta értéke 2,5-szer és 6,3-szor, ill. az % absz delta értéke 1,5-szer és 2,8-szor nagyobb volt, mint a BMI-értéké, az intraobserver és interobserver különbségeknek - minimális abszolút értékük miatt - nincs klinikai jelentősége. A haskörfogat az abdominális elhízás megítélésére megbízhatóan használható paraméter.