Főbb tézisek: 1. A vasculitisből, asthmából és hypereosinophiliából álló triász Churg-Strauss-szindrómára utal. A diagnózis megerősítésében segítséget nyújtanak a szerológiai (ANCA) és a képalkotó vizsgálatok. A diagnózis alátámasztásának legbiztosabb módja továbbra is a biopszia. 2. Az asthma kezelésére használt leukotriénreceptor-antagonisták lehetővé teszik a glükokortikoidok dózisának gyors csökkentését, így fény derülhet az esetleges lappangó Churg-Strauss-szindrómára. A Th2-citokinek fontos szerepet játszanak a tünetegyüttes patogenezisében, ezért a jövőben a célzottabb kezelési stratégiák kiindulópontját képezhetik. 3. A kezelés a betegség súlyosságától és stádiumától függően többnyire immunszuppresszív szerekkel (cyclophosphamid, methotrexat) kombinált glükokortikoidok adásából áll. Újabb lehetőség a rekombináns interferon-a-val, rituximabbal vagy TNF-a-gátlókkal történő kezelés.