Az utóbbi évtizedekben egyre többet tudtunk meg a világszerte járványszerűen terjedő 2-es típusú diabetes (2DM) patogeneziséről. A kórkép kialakulásában központi szerepet játszik az inzulinrezisztencia (IR), úgy tűnik, az inzulinszekréciós zavar csak másodlagos. Az IR miatt kezdetben hyperinsulinaemia áll fenn. Ez a 2DM-et megelőző állapot a metabolikus szindróma képében jelentkezik. Ennek központi eleme a törzsre lokalizálódó elhízás, mely mellé a szénhidrátanyagcsere-zavar valamilyen foka, magas vérnyomás és a lipidanyagcsere zavara társul. A 2DM progresszív betegség, az évek múlásával részben micro- és macrovascularis szövődmények fenyegetik betegeinket, részben a hasnyálmirigy kimerül és inzulinkezelés válik szükségessé.