Tartósan lélegeztetett betegeknél a korai- és késői szövődmények csökkentésének érdekében a korai tracheosztómia elvégzése a legelfogadottabb megoldás. Napjainkban az intenzív osztályon végzett beavatkozások jelentős része már perkután technikával készül. A korai szövődmények közül a vérzés és légcsősérülés, a későiek közül pedig a légcsőszűkület emelhető ki. A szövődmények csökkentése érdekében a legkülönfélébb technikák jelentek meg. Ez a tanulmány saját kidolgozású módosított Griggs technikával végzett perkután tracheosztómiák eredményeit ismerteti, mellyel feltételezésünk szerint a korai vérzéses szövődmények valamint a késői légcsőszűkület egyaránt csökkenthetők. 2003-2005 folyamán összesen 56 lélegeztetett betegen végeztünk perkután tracheosztómiás beavatkozást klinikánkon. A beavatkozást leggyakrabban tartós lélegeztetés indokolta, 10 alkalommal pedig közvetlenül a leszoktatást segítette elő. A megelőző lélegeztetés átlagos tartama 9,9+-4,2 nap, a legrövidebb 1,5 nap a leghosszabb pedig 22 nap volt. A beavatkozás során az eredeti ajánlástól eltérően nagyobb, mintegy 5 cm-es bőrmetszést ejtve a légcsőig preparáltunk, megelőzően a tubus mandzsettáját nem húztuk vissza a hangrésbe, a Griggs-féle fogóval pedig hosszanti irányban is tágítottunk. Betegeink átlagéletkora 57,3+-9 év, a legfiatalabb 25 éves, a legidősebb pedig 79 éves volt. A beavatkozások átlagos tartama a bemetszéstől a megkezdett lélegeztetésig 27+-3 perc volt. Az instabil endotracheális tubus-pozíció miatti kritikus időszak azonban átlagosan csak 2,2+-0,2 percig tartott, hipoxia pedig egyetlen esetben sem alakult ki. Bár 24 órán belül hat esetben (10,4%) jelentkezett kisebb műtéti utóvérzés, súlyos vérzés egyetlen esetben sem fordult elő. 24 órán túl két esetben jelentkezett topikális kezelésre jól reagáló lokális gyulladás. Klinikai tünetekkel járó akut légcsősérülést egyetlen esetben sem okoztunk. A betegek közül 32-en elhagyták az intenzív osztályt, 24-en pedig meghaltak. Beavatkozással összefüggő halálozás nem fordult elő. A túlélő betegeket a beavatkozás utáni átlagosan 14,9+-5 napon dekanülálni lehetett. Klinikai tüneteket okozó krónikus szövődményt egyetlen alkalommal sem észleltünk. A módosított Griggs technikával végzett perkután tracheosztómia során a biztos légút miatt bőven van idő sebészi preparációra, így a vérzéses szövődmények csökkenthetők, a bronchoszkópia használata pedig mellőzhető, ezzel a beavatkozás használata mellett kialakuló hipoxia és hiperkapnia elkerülhető. A fogó elforgatott kinyitása feltehetően megelőzi a tubus behelyezésekor leggyakrabban bekövetkező porcsérülést, mely a késői szövődmények előfeltétele.