Az ezredforduló fogorvostudományi-orvos biológiai kutatásai meggyőző tényekkel támasztottákalá a szájüregi gyulladásos állapotok és bizonyos szisztémás betegségek, így az atherosclerosis és egyéb cardiovascularis megbetegedések, a koraszülés és bizonyos tüdőbetegségek között fennálló összefüggést. Körültekintően megtervezett és kivitelezett epidemiológiai tanulmányok számszerűsítették a kockázat mértékét. A szájüregi patogén mikroorganizmusok helyi és szisztémás terjedése, a szájüregi gyulladás területéről felszabaduló bakteriális és gazdaszervezet-eredetű szolubilis mediátorok, valamint közös extrinsic és intrinsic patogenetikai tényezők mind helyi mind szisztémás gyulladás kialakulását idézhetik elő, illetőleg hozzájárulhatnak a lobos folyamatok intenzitásának fokozódásához. Fogorvos és általános orvos, köztük szülész-nőgyógyász, gyermekorvos, kardiológus, pulmonológus és ortopéd munkacsoportok gondosan megtervezett, multicentrikus vizsgálatai tisztázhatják a ma még csak körvonalaiban felismert, ám népegészségügyi és nemzetgazdasági jelentőségű összefüggések részleteit.