Az egészségügyi technológiák költség-hatékonysági vizsgálata egyre több országban fontos és megkövetelt információ az egészségpolitikai döntéshozatalban. A fenntartható finanszírozás és a hatékony erőforrás allokáció szempontjából azonban a költség-hatékonysági ráták önmagukban nehezen interpretálhatóak. A finanszírozási küszöbérték (a társadalom/finanszírozó fizetési hajlandósága egy egységnyi egészségnyereségért) alkalmazása lehet az egyik támpont a tekintetben, hogy az adott technológia mekkora értéket képvisel. Az egyes országokban - számos módszertani nehézség ellenére - meghatároznak valamekkora finanszírozási küszöbértéket vagy küszöbérték sávot, bár mindenütt elismerik, hogy számos más tényező (etikai megfontolások, méltányossági szempontok stb.) korlátozhatják a küszöbértékek egészségpolitikai alkalmazását. A cikk egyrészt ismerteti az egyes országokban jelenleg elfogadhatónak tartott küszöbértékek nagyságát, másrészt a NICE (National Institute of Clinical Excellence, Egyesült Királyság), a technológia elemzések felhasználása terén az egyik legtöbb tapasztalattal rendelkező intézmény korábbi ajánlásain keresztül bemutatja, hogy az elfogadott technológiák költség-hatékonysága milyen széles sávban mozog.