Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=69574
MOB:2007/1
Szerzők:Szántó Imre; Banai János; Vámosi-Nagy István; Nagy Pál; Bajtai Attila
Tárgyszavak:BIOPSZIA; OESOPHAGUS DAGANATAI; ENDOSZKÓPIA; CYTOLOGIA
Folyóirat:Magyar Onkológia - 2006. 50. évf. 1. sz.
[https://www.huon.hu/ ]


  Az endoszkópos biopszia és citológia jelentősége a nyelőcső laphámrákos daganatainak diagnosztikájában / Szántó Imre [et al.]
  Bibliogr.: p. 41. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Onkológia. - ISSN 0025-0244, eISSN 2060-0399. - 2006. 50. évf. 1. sz., p. 39-41. : ill.


A nyelőcső planocellularis daganata esetén citológiai és hisztológiai vizsgálatok szerepét és jelentőségét vizsgáltuk és értékeltük. A nyelőcső-biopsziás anyagot és a citológiai kenetek készítésére alkalmas anyagot előretekintő, flexibilis endoszkóppal végzett vizsgálat során vettük. A vizsgálati anyag elvesztésének csökkentésére a keféről a rajta maradt anyagot öblítő folyadékkal eltávolítottuk. 1973 és 2005 között 820 nyelőcső-laphámrákos beteget vizsgáltunk. Ezek diagnózisát preoperatív mintvétellel vagy/és a resecatumok kórszövettani vizsgálatával erősítettük meg. Közülük 798 esetben történhetett eszközös mintavétel, ami a betegek 97,3%-a. Az endoszkópos biopszia 776 esetben járt pozitív eredménnyel, ami ennek a csoportnak 97,2%-át teszi ki. A 820 beteg közül 724-ben történt citológiai mintavétel, ami a teljes betegcsoport 88,3%-át jelenti. Ennek eredménye 654 esetben volt pozitív, ami a vizsgált csoport 90,3%-a. Mind biopsziás mintavételt, mind pedig citológiai vizsgálatot 648 betegben végeztünk, ami a teljes betegcsoport 79,0%-a. Mindkét vizsgálat pozitív eredménnyel 572 betegben járt, ami ebben a betegcsoportban 88,3%-ot jelentett. A biopszia negatív volt 22 betegnél, akik közülük a citológia 14 beteg esetében pozitív eredményt adott. Mind a biopszia, mind pedig a citológia eredménye negatív volt 8 betegben, ami a biopsziás mintavétellel is vizsgált betegcsoport 1%-át jelenti. Nem észleltünk szövődményeket egyik diagnosztikus módszerrel kapcsolatban sem. A biopsziával igazolt 776, és a biopszia-negatív, de citológiapozitív 14 beteget összesítve a daganat diagnózisa végül is 790 esetben, azaz a betegek 96,3%-ában már a műtét előtt morfológiai módszerekkel is megerősítést nyert. Abban a 22 esetben, amikor biopsziás mintavétel nem történhetett, illetve a biopsziás vizsgálattal negatívnak bizonyult csoport 8 esetében, tehát összesen 30 esetben, a resecatumok vizsgálata támasztotta alá a daganat diagnózisát. Eredményeink azt mutatják, hogy a citológia és a biopszia kombinált használata magas diagnosztikus találatot biztosít a malignus tumorok esetében. Mivel a citológa gyors, hasznos módszer, úgy véljük, hogy érdemes rutinszerűen alkalmazni az abrasiós exfoliatív citológiát is a nyelőcső-nyálkahártya kóros elváltozásainak megítélésében. A citológiai kefeöblítő folyadék általunk bevezetett vizsgálata tovább segített a citológiai diagnózis felállításában.