Ma már mindenki számára ismert, hogy az orvostudomány még a csúcstechnológiájával sem képes egyedül elérni a lakosság egészségi állapotának látványos javulását. Olyan egészségügyi szakemberekre is szükség van az alapellátás és klinikai-kórházi ellátás területén, akik képesek segíteni az egyéneket, családokat, közösségeket fizikai, szellemi és társadalmi funkcióik optimalizálásában, és ehhez szélesebb medicinális, ápolástudományi és társadalomtudományi szaktudással is rendelkeznek. Magyarországon elsőként az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán (ma Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar) indították el a diplomás ápolóképzést 1989-ben levelező, majd 1990-ben nappali tagozaton. Ez volt az első lépés, amely jobb, színvonalasabb, individualizáltabb ápolási rendszer megvalósulásához vezethet el. A cél olyan egészségügyi szakemberek képzése, akik önállóan képesek a gondjaikra bízott személyek szükségleteinek felmérésére, a problémák meghatározására, az ápolás-gondozás megtervezésére, végrehajtására, értékelésére, valamint az ápoláskutatásban való részvételre. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatainak pozitív eredményei mellett nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a képzés bevezetése óta eltelt 16 évben még nem vált egyértelművé mindenki számára, miért is van szükség diplomás ápolók képzésére és milyen feladatok ellátására alkalmasak ezek az "új típusú" szakemberek. Az mindenki számára világos, hogy a valódi csoportmunkához elengedhetetlen egymás munkájának kölcsönös megbecsülése, a maximális összeszokottság, valamint egymás elfogadása, tisztelete. Mindez azonban nem várható el csupán az iskolai végzettség alapján, ezt csak kivívni lehet a rátermettség és a szaktudás folyamatos bizonyításával. A diplomás ápolók reális megítéléséhez továbbá arra is szükség van, hogy legközelebbi kollégájuk, az orvos mélységeiben ismerje a képzés tematikáját és elfogadja azt. Ezért tartja a szerző fontosnak, hogy bemutassa az akkreditált képzés első tizenhat évének történetét a négy legfontosabb alkotóelem ­ a tanterv, a képzésben részt vevő oktatók, a gyakorlóbázis és a hallgatók ­ köré csoportosítva.