A szerző a tájékoztatáson alapuló beleegyezés, az ún. informed consent, illetve az express consent valamint implied consent olyan gyakorlati aspektusaira hívja fel a figyelmet elsősorban az adatvédelmi biztos állásfoglalásainak tükrében, melyek segíthetnek a tájékoztatás Magyarországon jelenleg hatályos törvényi követelményei és a jelenleg tapasztalható orvosi gyakorlat közötti szakadék áthidalásában. A tájékoztatáson alapuló beleegyezés egyik döntő kérdése az, hogy a beteg megértette-e az orvosi információkat vagy sem. Következésképpen, a jó kommunikáció elkerülhetetlen feltételévé válik a tájékozott beleegyezés biztosításának. A szerző arra is rámutat, hogy a tájékozott beleegyezésre vonatkozó konkrétabb és gyakorlatiasabb irányelvek kidolgozásával is javítható volna az orvosi tájékoztatás minősége. Mindezek segítségünkre lehetnek abban, hogy közelebb kerüljünk a tájékozott beleegyezés doktrínájában megfogalmazódó orvosi eszme megvalósulásához.