CÉL: A mikrovaszkularizáltság prognosztikai jelentőségének meghatározása operált tüdőtumoros esetekben. BETEGANYAG ÉS MÓDSZER: 450, radikálisan operált tüdőtumoros beteg szövettani anyagából készített metszeteket VIII-as faktor-asszociált antigén elleni antitestekkel festettük. Számítógépes képanalízis során a vaszkularizáltság abszolút és relatív paramétereit, ill. szintaktikai struktúraanalízis segítségével az erek közelében elhelyezkedő tumorsejtek sűrűségét mértük. Az eredményeket összevetettük a TNM státussal, a szövettani típussal és a tumorvolumennel. EREDMÉNYEK: A legtöbb paraméter fokozott vaszkularizációt jelzett a T2 és T4 stádiumokban, de csak a felületfrakció mutatott szignifikáns eltérést. A mikrovaszkularizáltság paraméterei nem különböztek statisztikailag lényegesen a különböző N-státusú esetek között, azonban a sejtsűrűség az érközeli területeken fokozatosan emelkedett az előrehaladottabb formákban. A microcellularis carcinomás esetekben a vaszkularizáltság erősebb volt, mint a nem kissejtes tumoros esetekben, míg a sejtsűrűség alacsonyabb volt, a különbségek azonban statisztikailag nem bizonyultak szignifikánsnak. A vaszkularizáltság és a tumorok volumene között nem találtunk kapcsolatot. Az erektől számított 20 ľm-es területen lévő tumorsejtek sűrűségének emelkedése szignifikánsan rosszabb túléléssel járt. Multivariancia-analízis során a 20 ľm-en belül elhelyezkedő tumorsejtek sűrűsége a harmadik legerősebb prognosztikai faktornak bizonyult. KÖVETKEZTETÉSEK: Egyértelmű kapcsolatot nem tudtunk kimutatni a vaszkularizáltság és a nyirokcsomómetasztázisok megjelenése között. Az erek közelében elhelyezkedő tumorsejtek sűrűsége fontos prognosztikai faktor, mert az angiogenezis mellett a daganatsejtek migrációjának kvantitatív jellemzésére is alkalmas.