Bevezetés: A velőcső-záródási rendellenességek a leggyakoribb súlyos veleszületett fejlődési rendellenességek közé tartoznak. Többségük multifaktoriális eredetű, mind környezeti, mind genetikai faktorok befolyásolják megjelenését. A folsavbevitel meghatározó környezeti tényező, mely csökkenti e rendellenesség incidenciáját. 2003-ban kanadai kutatók megfigyelték, hogy amióta országukban folsavval dúsított liszt került forgalomba, a neuroblastoma előfordulása 60%-kal csökkent. Célkitűzés: A szerzők célja a terhesek folsavszedési szokásainak felmérése és a hazai ajánlásokban foglaltakkal való összevetése, valamint a folsavszedés, a velőcső-záródási rendellenesség és a neurobólastoma előfordulási gyakorisága közötti összefüggés vizsgálata volt. Módszertan: A folsavszedési szokásokat kérdőívekkel vizsgálták, melyeket a védőnők feljegyzéseik alapján töltöttek ki. Az adatokat számítógépben rögzítették, majd statisztikai módszerekkel dolgozták fel. A velőcső-záródási rendellenesség gyakoriságát a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartó adatai alapján határozták meg. Összehasonlításul az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szekszárdi adatbázisát használták. A neuroblastoma incidenciájának meghatározása a Magyar Gyermektumor Regiszter adatain alapult. Hazánkban a védőnők az 1980-as évek óta ajánlják a folsav szedését. A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium a hivatalos ajánlást 1997-ben jelentette meg. Jelen munka a 2001-ben, a 2002-ben és a 2003-ban várandósok folsavszedési szokásait mérte fel. A három esztendő alatt Magyarországon 285 884 gyermek született. A szerzők 271748 várandós adatait gyűjtötték be, ami 95%-os országos szintű felmérést jelent. Az adott évek vizsgálatát az magyarázza, hogy Magyarországon a neuroblastoma 45%-a 1 év alatti, szintén 45%-a 1­5 év közötti gyermekekben fordul elő (Magyar Gyermektumor Regiszter). Eredmények: Az adatok statisztikai elemzése után megállapítható, hogy Magyarországon a várandósok 69%-a rendszeresen szedett valamilyen folsavat tartalmazó készítményt. A folsavat szedő terhesek 93%-a a folsavszedést a 7. terhességi hét után, az első védőnőhöz fordulást követően kezdte meg, bár a velőcső záródása a terhesség 28. napján befejeződik. A folsav napi dózisa a rendszeresen szedők 85%-ánál napi 5 mg alatt volt. A rendszeres folsavszedés ellenére a velőcső-záródási rendellenességek gyakorisága változatlan volt. A neuroblastoma előfordulása évenként változó, enyhén növekvő tendenciát mutatott. Következtetések: Megállapítható, hogy a folsav szedése hazánkban későn, a periconcepcionalis időszak után kezdődik, és a terhesek 85%-a kevesebbet szed, mint az egyes irodalmi adatok szerint ajánlott napi 5 mg. A tervezett terhességek számának növekedése lehetővé tenné, hogy a kismamák hamarabb kezdjék meg a folsav szedését, azonban az optimális hatás a külföldi példáknak megfelelően csak a folsav liszthez történő keverése esetén lenne várható.