Az INTERHEART nemzetközi standardizált eset-kontroll vizsgálat annak meghatározására, hogy a koszorúér-betegség kockázati tényezői hasonló módon viselkednek-e a világ földrajzi térségeiben és etnikai csoportjaiban. A világ minden régiójából, 52 országból 15 152 esetet és 14 820 kontrollt vettek be a vizsgálatba. A dohányzás, a kórtörténetben szereplő hypertonia és/vagy diabetes, a has/csípőkörfogat arány, az étkezési szokások, fizikai aktivitás, alkohol fogyasztás, az apolipoproteinek és pszichoszociális tényezők kapcsolatát vizsgálták a szívizominfarktussal. A kockázati tényezők hatását a szívizominfarktus kialakulására az esélyhányadossal (és 99%-os konfidenciahatárával), valamint a lakossági járulékos kockázattal határozták meg. A dohányzás (esélyhányadosa 2,87, a populációs járulékos kockázat 35,7%) a jelenleg dohányzók és a soha nem dohányzók között, az emelkedett apolipoprotein B/apolipoprotein A1 arány (3,25, illetve 49,2%), hypertonia az anamnézisben (1,91 illetve 17,9%), diabetes az anamnézisben (3,27, illetve 9,9%), hasi elhízás (1,12 és 1,62, illetve 20,1%), a pszichoszociális tényezők (2,67, illetve 32,5%), a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás (0,70, illetve 13,7% a napi fogyasztók javára), rendszeres alkoholfogyasztás (0,91, illetve 6,7%), rendszeres fizikai aktivitás (0,86 illetve 12,2%) szignifikáns statisztikai összefüggést mutatott a heveny szívizominfarktussal (p <0,0001), az összes kockázati tényezővel (kivéve az alkoholfogyasztással, ahol p = 0,03). Ezek az összefüggések kimutathatók mind a férfiak, mind a nők körében, a fiatal és idős korcsoportokban és a világ minden földrajzi régiójában. Az egész vizsgált populációra vonatkozóan a kilenc kockázati tényező felelős volt a férfi lakosság 90%-os, a női lakosság 94%-os járulékos kockázatáért. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy a koszorúér-betegség megelőzése azonos elveken nyugodhat világszerte.