Célkitűzés: A Bologna-folyamat az egészségügyi felsőoktatásban történő érvényre jutásának kényes kérdése a kétciklusú képzés bevezetésének lehetősége. Tanulmányukban a szerzők a bizonyítékokon alapuló orvoslás módszertani ajánlásainak megfelelően elemzik a Bologna-folyamat az egészségügyi felsőoktatásban történő érvényesülését tárgyaló dokumentumokat. Módszerek: A Medline zárt, valamint az Internet nyitott elektronikus adatbázisában történő adatkeresés. Eredmények: Az elektronikus adatkeresés során ún. országjelentések (n = 47), valamint különböző egészségügyi szakmai szervezetek állásfoglalásai (n = 7) voltak azonosíthatók. Az országjelentések túlnyomó többsége egyáltalán nem foglalkozott a Bologna-folyamat érvényesülésének sajátosságaival az egészségügyi felsőoktatásban (n = 26). A kérdést érintő országjelentések nagyobb része vagy indoklás nélkül (n = 9) vagy minimális indoklással (n = 8) beérte annak leszögezésével, hogy az egészségügyi felsőoktatás kivételt képez a Bologna-folyamat sarkalatos elemének tekinthető kétciklusú képzés bevezetésének szempontjából. Mindössze 4 országjelentés elemezte a kétciklusú képzés jövőbeli bevezetésének feltételeit és lehetőségeit is, köztük a német országjelentés határozottan állást foglalt amellett, hogy elképzelhető a Bologna-folyamat teljes célrendszerének az egészségügyi képzésében történő megvalósítása. A Bologna-folyamat egészségügyi felsőoktatásban való meghonosításával kapcsolatban állást foglaló 7 egészségügyi szakmai testület, köztük egy, a magyar orvoskarokat összefogó ad hoc bizottság nem tartotta kívánatosnak a kétciklusú képzés bevezetését az egészségügyi felsőoktatásba. A leghangsúlyosabb ellenérv a munkaerőpiac csekély igénye a bachelor szintű (befejezetlen) képzés alapján adható fokozat iránt. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a folyamat elindult: az EUA (European University Association) felmérése szerint három országban már foglalkoznak a kétciklusú képzés bevezetésével (Dánia, Flandria, Svájc). Következtetés: A Bologna-folyamat alapelvei közül a kétciklusú képzés bevezetése napjainkban nincs napirenden az európai országok többségének egészségügyi felsőoktatási rendszerében. A legtöbb állásfoglalás ugyanakkor határozottan támogatja a Bologna-folyamat egyéb alapelemeinek (összehasonlítható fokozatok, kreditrendszer, hallgatói és oktatói mobilitás, minőségbiztosítás, életen át tartó tanulás) érvényre juttatását.