A magyar társadalomföldrajzban az 1990-es évek közepétől egy új szemléletű tudományterület, az egészség földrajz jelent meg. A magyar egészségföldrajz létrejötte a magyar társadalomföldrajz átalakulásának, a nemzetközi egészségföldrajz szemléleti változásának és magyar társadalmi-gazdasági folyamatoknak a következménye. Az egészségföldrajz az egészségi állapot és az egészségügyi rendszer területi folyamatait együttesen elemzi: bemutatja az egészségi állapot és az egészségügyi ellátás területi egyenlőtlenségeit. E különbségekre magyarázatokat keres és összehasonlítja más társadalmi-gazdasági területi egyenlőtlenségekkel. Elemzésünk bemutatja a magyar egészségföldrajz néhány elméleti kérdését (története, definíciója, tárgya, módszerei, helye a tudományok közt, kutatási irányzatai), jelenlegi helyzetét, kapcsolatát a területfejlesztéssel, más tudományokkal és az egészségpolitikával. A magyar egészségföldrajz egyre elfogadottabbá válik a magyar társadalomföldrajzban, egyre nő azoknak a kutatóknak a száma, akik ezt jelölik meg szakterületükként, része a magyar földrajzi felsőoktatásnak, s kapcsolatokat keres az orvostudománnyal, a demográfiával, a szociológiával és az egészségügyi gazdaságtannal.