A membranosus nephropathia a felnőttkori nephrosis-szindrómák leggyakoribb formája. A betegség 70-85%-ban nephroticus mértékű proteinuriával, hypalbuminaemiával, hypercholesterinaemiával jár. A természetes lefolyás változó, de azokban az esetekben, ahol a masszív proteinuria, az emelkedett retenciós értékek, az idősebb életkor, a hypertonia jelenléte magas rizikót jelent a vesebetegség progressziójára, immunszuppresszív terápia javasolt, mert megfelelő kezelés nélkül a végstádiumú veseelégtelenség kialakulásának az esélye magas. Osztályunkon 1998. januárja és 2003. márciusa között 388 vesebiopsiát végeztünk, melyek közül 160 esetben volt nephrosis az indikáció. 44 betegnél (27,5%) igazolódott membranosus nephropathia. 24 beteget a küldő intézetbe irányítottunk vissza, 20 beteget vettünk gondozásba, átlagosan 17 hónap követési idővel. A terápia megkezdése előtt a proteinuria 7,1ą3 g/die, a szérumalbumin 26,5ą7 g/l, a szérum koleszterin 11,1ą4 mmol/l, a kreatinin 106ą38 ľmol/l volt. Etiológiai tényezőként malignomát 2 esetben, arany kezelést 4 esetben valószínűsítettünk. Terápiánkat 15 betegnél szteroiddal kezdtük, ketten cyclosporin-monoterápiát, egy személy szteroidot és cyclosporint, a két tumoros beteg csak diureticumot kapott. Nem megfelelő klinikai válaszkészség miatt a szteroidkezelést 3 betegnél egészítettük ki cyclosporinnal, cyclophosphamiddal, illetve azathioprinnal. A proteinuria átlagosan 6 hónap kezelési idő után csökkent nem-nephroticus mértékűre, a szérumalbumin ugyanekkorra normalizálódott, a kreatinin átlagértéke nem változott. A megfigyelési időszak során teljes és részleges remisszió (proteinuria <0,5, illetve <3 g/die) 7, illetve 8 betegnél következett be, 5 betegnél a proteinuria csökkent, de 3 g feletti maradt. A retenciós értékek nem romlottak. Tapasztalataink szerint a membranosus nephropathia nem könnyen kezelhető betegség, de elhúzódó immunszuppresszív terápiával az esetek kétharmadában remisszió érhető el.