A cardiovascularis betegségek jelentik a fő mortalitási és morbiditási tényezőt a krónikus vesebetegekben. A tradicionális rizikófaktorok, mint a hypertonia, dyslipidaemia, nemcsak az általános populációban, de a vesebetegek között is fontos szerepet játszanak a cardiovascularis betegségek kialakulásában. A hagyományos rizikófaktorokon kívül a krónikus vesebetegek számos, ún. nem tradicionális rizikótényezővel is rendelkeznek: hypercalcaemia, hyperphosphataemia, parathormonszint-emelkedés, gyulladásos citokinek. A dyslipidaemia előfordulása gyakoribb a krónikus vesebetegekben, mint az átlagpopulációban. A dyslipidaemia a vesefunkció károsodásának kialakulásához is hozzájárul. Habár nagyszámú klinikai tanulmányok egyenlőre nem állnak rendelkezésre, de az eddigi eredmények azt sugallják, hogy a dyslipidaemia terápiája a vesefunkció romlásának progresszióját csökkenti. A krónikus vesebetegeket dyslipidaemia irányában így ki kell vizsgálni és a megfelelő lipidcsökkentő terápiát szükséges elindítani. A közleményben a szerzők összefoglalják a SCORE, a NKF-l/ DOQI, és a NCEP Adult Treatment III ajánlásait, mely az emelkedett LDL-C-szintet veszi alapul és a betegeket több szempont alapján rizikócsoportokba osztja. A krónikus vesebetegek a magas rizikójú betegcsoportba sorolandók. A lipidcsökkentő terápia nemcsak a cardiovascularis rizikó csökkentésében eredményes, de a vesefunkcióra is protektív hatással van. A terápiás ajánlások alapján a szerzők összefoglalják a gyógyszeres lipidcsökkentő terápiát, a választandó gyógyszereket, azok hatékonyságát, farmakokinetikáját és mellékhatásait.