A cystás fibrosis még mindig gyógyíthatatlan, életet lerövidítő megbetegedés, de az életkilátások az elmúlt évtizedekben évről évre jelentősen javultak. Ennek hátterében az agresszív antibiotikus kezelések mellett a mellkasi fizioterápia áll. A cystás fibrosisban szenvedő betegekre jellemző nagy mennyiségű, tapadós váladék obstrukcióhoz, váladékpangáshoz, fertőzésekhez és károsodásokhoz vezet a pancreasban, tüdőkben és több más szervben is, de a halálozások 97%-áért a krónikus tüdőbetegség felel. A hatékony légúttisztítás ebben a betegségben is feltételezhetően jobb pulmonalis funkciót eredményez. A kiemelt jelentőségű hagyományos mellkasi fizioterápiát már az 1950-es évek óta alkalmazzuk. Ez számos más aktív és passzív kezelési technikával és eszközökkel egészült ki az utóbbi évtizedekben (mint például autogén drenázs, aktív ciklusos légzés, pozitív kilégzési nyomás stb.), segítve ezzel a betegek életét és a szakemberek munkáját. A mellkasi fizioterápia unalmas és rendkívül időigényes folyamat, és ezért természetesen az esetek nagy többségében a betegek rossz együttműködési készségével jár. A fizikai terhelés hatékony kiegészítője lehet a mellkasi fizioterápiának. Segíti a váladékürítést, javítja a légzőizmok állóképességét és a cardiopulmonalis fittséget. Ráadásul a compliance is jobb, mint más mellkasi fizioterápiás kezeléseknél.