A szerzők egy 15 éves fiú esetét ismertetik, akit egy hónapja történt hátraesés, fokozódó hát-, derék- és jobb alsó végtagfájdalom, fáradékonyság, étvágytalanság miatt vettek fel a gyermek osztályra kivizsgálásra. A kezdeti laboratóriumi eredmények közül kiemelendő a hypercalcaemia és az emelkedett LDH-szint, emellett még emelkedett volt a TSH és az anti-TPO szintje is, ami autoimmun thyreoiditisre utalt. A normál parat hormonszint mellett észlelt hypercalcaemia és az emelkedett LDH-szint, valamint a röntgenvizsgálat során a jobb csípőízület vápájában látható felritkulás miatt felmerült a malignitás lehetősége. Tumorkutatás céljából hasi ultrahang vizsgálatot kértünk, amely a lépben és a pancreasban gócos elváltozásokat, emellett a prostata területén szabálytalan alakú, megnagyobbodott terimét mutatott. Ezen elváltozásokat a hasi és kismedencei CT-vizsgálat megerősítette. Rectalis digitalis vizsgálatot követően transrectalisan prostata-tűbiopsziát végeztünk, majd a felvételét követő 9. napon a beteget onkológiai centrumba irányítottuk. A biopszia során nyert minta szövettani és immunhisztokémiai vizsgálata alapján az alveolaris rhabdomyosarcoma diagnózisát állítottuk fel. A további vizsgálatok csont velő-érintettséget és a primer tumor nagyfokú kiterjedését igazolták. A gyermek úgynevezett "szendvicsterápiában" részesült, amely neoadjuváns és adjuváns kemoterápiából és a primer tumor műtéti eltávolításából állt. Jelenleg a beteg fenntartó kezelést kap és rendszeresen ellenőrzik, a kontrollvizsgálatok remissziót igazolnak. Az esettel a szerzők azt szeretnék szemléltetni, hogy a nem specifikusan onkológiával foglalkozó orvosok milyen diagnosztikus lépéseken keresztül juthatnak el a megfelelő diagnózis felállításához és a beteg korai centrumba küldéséhez.