Az influenza világszerte előforduló fertőzés, mely nagyon széles spektrumú megbetegedést okozhat a tünetmentes fertőzéstől, a különböző légúti megbetegedéseken keresztül érintheti a tüdőt, agyat, szívet, májat, veséket, izmokat, valamint akár fulmináns primer vírus vagy secunder pneumonia kialakulását is okozhatja. A leggyakoribb influenzafertőzések a vírust hordozó légúti váladékkal terjednek, időnként, pedig az ember megbetegedése a sertések vagy madarak közvetítésével következik be. Az influenza vírusok szegmentált genomja nagy antigenitásbeli változatosságot eredményez. A három influenza subtípusból (A, B és C) csak az A és B okoz nagyobb járványokat. Az influenza A vírus a két felszíni glycoproteinje alapján kerül alosztályokba való besorolásra. 15 haemagglutinin subtípusa (H1H16) és kilenc neuramidase subtypusa (N1-N9) ismert eddig. Ezért gyakorlatilag kiszámíthatatlan mikor milyen vírus variáció jelenik meg, azonban ha egy új vírus variáns kerül a human populációba, az nem feltétlenül okoz világjárványt is. Habár a legtöbb influenzafertőzés magától gyógyuló megbetegedés, mégis néhány esetben nagy károkat okozhat, ennek megfelelő gazdasági kihatásokkal.