Az antibiotikumokat a légúti infekciók kezelése során elsősorban a fertőzést kiváltó bakteriális kórokozók ellen alkalmazzuk, direkt antimikróbás aktivitásuk miatt. In vitro és ex vivo kísérletekkel is alátámasztották, hogy makrolidok hatására különböző sejtvonalakban és szövetekben megváltozik a proinflammatorikus citokinek termelődése. Polimorfonukleáris leukocitákban interleukin (IL)-8 termelést gátló hatásaikról számoltak be. Kimutatták, hogy az erythromycin csökkenti az IL-6 és a tumor nekrózis faktor-alfa szintjét a vérben. Ezeknek a vegyületeknek a gyulladásos válasz aktivációjában, a neutrofil granulociták kemotaxisában és extravazációjában, a gyulladásos folyamat fenntartásában meghatározó a szerepük. Néhány cefalosporin, egyéb ß-laktám antibiotikum és fluorokinolon felerősíti a neutrofil granulociták bakteriális killing funkcióját és a fagocitózist. In vitro kísérletekben lipopoliszachariddal aktivált és moxifloxacinnal (5-20 ľg/ml adagban), legalább 4 órán át előkezelt humán monocitákban, koncentrációfüggő interleukin-1ß, interleukin-8 és tumor nekrózisfaktor-alfa szintézis gátlást figyeltek meg, a transzkripciós faktor, a nukleáris faktor kß, a c-Jun N-terminál kináz és az extracel-luláris jelszabályozó kináz expressziójának csökkentése mellett. Közösségben szerzett pneumóniában, mucoviscidosisban, asztmában felmerül a makrolidok, fluorokinolonok antimikróbás hatásuk mellett a gyulladáscsökkentő szerepük is.