Ma már számos epidemiológiai tanulmány eredményei bizonyították, hogy egy adott népesség egészségi állapotbeli egyenlőtlenségeinek hátterében az azt befolyásoló demográfiai, társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők egyenlőtlenségei húzódnak meg. A szerzők eddigi deszkriptív epidemiológiai vizsgálataikban a budapesti lakosság egészségi állapotának jellemzésére a könnyebben hozzáférhető és megbízhatóbb halandósági adatokat használták. Ezen halandósági elemzések kapcsán néhány kiemelt népegészségügyi jelentőségű halálok miatti halálozás tekintetében a legveszélyeztetettebb népességcsoportokat egyértelműen körülhatárolták. Jelen vizsgálatukban pedig a budapesti kerületi lakosságok iskolai végzettségi, családi állapotbeli és gazdasági helyzetének területi egyenlőtlenségei kerültek elemzésre a 2001. évi népszámlálás budapesti területi adatai alapján. A vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy Budapesten a teljesen iskolázatlan képzetlen, gazdaságilag inaktív, vagy munkanélküli, özvegy és/vagy elvált népességek a pesti oldal kerületi népességei körében voltak fellelhetők. Ezen belül is kiemelendő a VIII. kerület férfi és női népessége, akik a legkedvezőtlenebb és legelőnytelenebb helyzetű népességek voltak a vizsgált időpontban. Ezzel szemben a magas iskolázottsággal rendelkező, gazdaságilag aktív és foglalkoztatott népesség aránya a budai oldal kerületeit jellemezte. E vizsgálat - a fővárosi lakosság halálozási viszonyaival kapcsolatos eddigi elemzések mellett - a szerzők által tervezett, részletes epidemiológiai vizsgálat kezdő lépésének tekinthető, mely során a budapesti lakosság egészségi állapotának és halandóságának területi egyenlőtlenségeit a társadalmi-gazdasági tényezők tükrében kívánják áttekinteni.