Az egészségi állapot kistérségi különbségei Pest megyében, 1994-2003. / Tettinger Antal
Abstr. hun.
In: Budapesti Népegészségügy. - ISSN 0133-137X. - 2005. 36. évf. 3. sz., p. 208-215. : ill.
A Közép-magyarországi régió és benne Pest megye a nyilvánosságra hozott halandósági elemzések alapján nem tartozik a legkedvezőtlenebb halandóságú régiók közé. 1994-2003. között a kiemelt halálokok miatti korai halálozást vizsgálva (15-64 évesek) Pest megyében a férfiak rosszindulatú daganatos halálozása és mindkét nem emésztőrendszer betegségei okozta halandósága haladta meg az országos szintet. A férfiak légzőszervi betegségek miatti halandósága az országos átlagnál kedvezőbben alakult a vizsgált periódus alatt. A megye sajátos elhelyezkedése, az agglomerációs területek nagysága, az eltérő infrastrukturális és gazdasági fejlettségű területek ismeretében feltételeztük, de tényekkel alátámasztani nem tudtuk, hogy a megyén belül a lakosság egészségi állapotában jelentős területi egyenlőtlenségek lehetnek. A Népegészségügyi Jelentés elkészítése adott alkalmat és lehetőséget arra, hogy a vezető halálokok miatti korai halandóság vonatkozásában bemutassuk az egyes kistérségek helyzetét, valamint a Nemzeti Rákregiszter (1999-2003.) adatai alapján az újonnan bejelentett rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakoriságának területi eltéréseit. Mind az öt kiemelt haláloki főcsoport esetében tudtunk azonosítani olyan, az országos átlagnál magasabb halandóságú területeket, melyekről korábban nem volt információnk. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a megye délkeleti kistérségeiben élők különösen veszélyeztetettek az emésztőrendszeri betegségek, a légzőszervi betegségek és a külső okok (balestek, öngyilkosság) miatti korai halálozás szempontjából. A daganatos megbetegedések gyakorisága, haláloki jelentősége miatt vizsgáltuk az újonnan felfedezett és bejelentett rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakoriságát a Közép-magyarországi régió népessége körében 1999-2003. közötti időszakban. Pest megyében az összes rosszindulatú daganat, a tüdőrák, a szájüregi rákok, az emlő és a méhnyakrák előfordulást vizsgálva az országos szintnél magasabb rákgyakoriságot találtunk, jelentős területi egyenlőtlenséggel. A Népegészségügyi jelentéssel szeretnénk segítséget nyújtani valamennyi polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, közigazgatásban dolgozó köztisztviselőnek, egészségügyi intézmény vezetőjének döntés-előkészítő, tervező, tájékoztatási tevékenységéhez, a szűkös források célorientált felhasználásához. Fontosnak tartjuk, hogy a jövőben feltárjuk a magasabb halandóság, illetve daganat gyakoriság szempontjából veszélyeztetett kistérségek lakossága körében meglévő kockázati tényezőket. Fokozzuk a daganatok korai felismerését célzó lakossági szűrővizsgálatok helyi támogatottságát, a kapcsolódó intézményrendszer kapacitásának optimális kialakítását, a megelőző szemléletű alap- és szakellátás támogatását, a célzott és hatékony helyi megelőzési programok bevezetését.