Anamnesztikus tényezők és induviduális kezelés - az obstruktív légúti betegek rehabilitációs aspektusai / Baktai György
Bibliogr.: p. 10. - Abstr. hun., eng.
In: Rehabilitáció. - ISSN 0866-479X. - 2005. 15. évf. 4. sz., p. 4-10. : ill.
BEVEZETÉS - A szerző a differenciáldiagnosztikai munka rehabilitációs vonatkozásait az obstruktív légúti betegek kórtörténetén keresztül, az asthma kiemelésével elemzi. Az intézet bronchológiai osztályán 1992-93-ban végzett 867, diagnosztikus bronchoszkópig retrospektív elemzését ismerteti. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A betegek átlagéletkora 46 hónap (6 nap-25 év), a lányok száma 335 (38,6%), a fiúké 532 (61,4%) volt. Az anamnézisben szereplő ismétlődő betegségek (tünetek) előfordulása: obstruktív bronchitis 277 (31,9%), pneumonia 270 (31,1%), stridor 192 (22,1%), laryngitis 151 (17,4%), asthma bronchiale 88 (10,1%), monoszimptomatikus köhögés 82 (9,5%) és bronchitis 69 (8,0%). A 867 gyermeknél észlelt eltérések: akut gyulladás 63 (7,3%), krónikus gyulladás 651 (75,1%), mucosus váladék 386 (44,5%), purulens váladék 180 (20,8%), cricoid stenosis 40 (4,6%), a trachea stenosisa 97 (11,2%), a bal főhörgő stenosisa 241 (27,8%). Statisztikai elemzéssel (x2-próba, Epi Info 6.02, Centers for Disease Control and Prevention, USA) keresték a választ a kérdésre, hogy a bronchoszkópos vizsgálat során talált hörgőtükri kép hogyan viszonyul az anamnesztikus adatokhoz. EREDMÉNYEK - Recidiváló obstruktív bronchitis esetén az összefüggés szignifikanciája a krónikus bronchitishez p<0,001, a gennyes váladékhoz p=0,039, a bal főhörgő stenosisához p<0,001; stridor esetén a trachea stenosisához p<0,001, a bal főhörgő stenosisához p<0,001, a cricoid stenosishoz p=0,0015 és egyéb stenosishoz p=0,002 volt; a recidiváló laryngitis esetén a cricoid stenosishoz p<0,001, asthma bronchiale esetén a bronchusdeformációhoz p=0,026. KÖVETKEZTETÉS - Ezek az eredmények a korrekt rehabilitációhoz szükséges diagnosztikus bronchológia jelentőségét dokumentálják. A szerző az obstruktív légúti betegségek helyes kezelési szemléletével, a problémakör rehabilitációs megvilágításával a légúti fejlődési rendellenességekben szenvedő csecsemők és gyermekek döntő részének pozitív prognózisát hangsúlyozza.