A testsúly hatása az endometrium vastagságára és az uterus myomáinak előfordulási gyakoriságára a korai postmenopausalis időszakban / Koloszár Sándor, Pál Zoltán
Bibliogr.: p. 384. - Abstr. hun.
In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2005. 68. évf. 6. sz., p. 381-384. : ill.
A myoma a leggyakoribb kismedencében előforduló daganat. Az etiologia még nem teljes mértékben tisztázott, de igazolható, hogy kialakulásában az ovárium szteroid hormonjainak szerepe van. Vizsgálatunk célja volt, hogy a testsúly milyen hatással van az endometrium vastagságára és az uterus myomák előfordulási gyakoriságára a korai postmenopausalis időszakban. A tanulmányban 359 postmenopausában lévő asszony vett részt, akik életkora 47 és 59 éves kor között változott (átlagosan 54,1 év), és 1-5 év telt az utolsó menstruatiót követően. Nőgyógyászati és hüvelyi ultrahangvizsgálatot végeztünk, mely során az endometrium vastagságát, az uterus nagyságát és a myomák számát (>10 mm) határoztuk meg. A betegek testsúlyából (kg) és testmagasságából (m) testsúlyindexet (TSI) képeztünk, valamint vénás vért vettünk szérum-ösztradiol és FSH meghatározására. A betegek testsúlyindexe 17 és 43 között változott. A TSI alapján az asszonyokat három csoportba osztottuk ("A": 17-24, 106; "B" 25-30, 138 és "C" 31-43, 115 asszony). A myomák előfordulási gyakorisága szoros összefüggést mutatott a TSI-vel. Az "A" csoportban 7,5% (8/106), a ,,B" csoportban 11,6% (16/138), míg a "C" csoportban 16,5 % (19/115) volt (szignifikancia az A és C csoport között: p < 0,05). Hasonló változást találtunk az endometrium vastagságában is (átlag és szélsőértékek: "A": 3,4; 1-8,2 mm, "B": 4,1; 1-9,8 mm és "C": 4,8,1-10,6 mm). A plasma-ösztradiol-koncentrációban nem volt szignifikáns összefüggés. Vizsgálataink alapján a korai postmenopausalis időszakban az endometrium vastagsága és a myomák előfordulási gyakorisága összefüggést mutat a betegek testsúlyával.