A primer és szekunder kardiovaszkuláris prevencióban, noha a mindennapos tapasztalat (és számos tanulmány) igazolja jelentőségét, az emócionális, mentális stressz, illetve a szorongás különböző formái fontosságuknál kevesebb figyelmet kapnak. A heveny és idült pszichés betegségek, valamint a szociális helyzettel összefüggő környezeti hatások is növelik a koronáriabetegség és magas vérnyomás előfordulásának gyakoriságát, és siettetik az atherosclerosis progresszióját. A szorongás és koronária betegség összefüggése ma nemcsak epidemiológiai és statisztikai számításokkal tekinthető bizonyítottnak, hanem a mögöttes kórtani, biokémiai folyamatok igazolása által is.