A transz zsírsavak fogyasztása az ipari országokban az összes zsírsavbevitel 3-6%-ára tehető. A térszerkezeti különbség miatt a cisz és a transz konfigurációjú telítetlen zsírsavak metabolizmusa interferálhat egymással, a transz izomérek gátolhatják a cisz izomérek átalakulását, több tanulmány igazolta a transz zsírsavak kedvezőtlen élettani hatását felnőttekben: a transz izomérek az LDL-koleszterint emelő és HDL-koleszterint csökkentő hatását mutatták ki. Az emberi szervezetben nem képződnek transz izomér telítetlen zsírsavak, azonban a táplálékkal elfogyasztott transz zsírsavak beépülhetnek az emberi szövetekbe. A transz izomérek a placentán keresztül a magzatba is átkerülhetnek. Koraszülöttekben és időre született újszülöttekben egyaránt szignifikáns negatív korrelációt találtak a plazma arachidonsav és dokozahexénsav tartalma és a transz zsírsavak értékei között. Mivel a transz zsírsavak és az esszenciális zsírsavak között nem volt korreláció, ezért ez a megfigyelés a transz zsírsavak az esszenciális zsírsavak metabolizmusát megzavaró hatására utal. Ez a megállapítás azért jelentős, mert az arachidonsavnak és a dokozahexénsavnak szerepet tulajdonítanak a perinatális fejlődésben. A kérdés jelentőségét alátámasztja, hogy kis súlyú koraszülöttekben szignifikáns negatív korreláció volt megfigyelhető a plazma transz izomér tartalma és a születési súly között. A fenti megfigyelések felhívják a figyelmet a transz izomér zsírsavak kedvezőtlen hatásaira a perinatális időszakban.