Bevezetés: A szerző, a Szent Rókus Kórház és Intézményei Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Osztályán elődje, a világhírű Réthi Aurél professzor által megalapozott hagyományokhoz híven, több mint 300 beteget operált különböző módszerekkel laryngotrachealis stenosis miatt. Az osztályukra irányított betegek döntő részénél a hangszalagok bénulása strumaműtétek során alakult ki, amely a legfelkészültebb sebész műtéte során is előfordulhat. Célkitűzés: Az előzőekben felsorolt problémák a szerzőt arra ösztönözték, hogy figyelmét ne csak a kialakult bénulás korrekciós műtéteire összpontosítsa, hanem azok megelőzésére is. Módszerek: A gégeidegek sérülésének megelőzésére olyan technikát vezettek be a pajzsmirigyműtétekhez Magyarországon elsőként, amelynek alkalmazásakor neuromonitoros kontroll mellett keresik meg a gégeidegeket, majd azokat kipreparálják és megőrzik. A szerző osztályán fő profilként végzik a más hazai és külföldi, valamint újabban a közel-keleti intézetekből ide irányított betegeken a gége-légcső rekonstrukciós műtéteket. A betegeket az osztályon kialakított műtéti technikák kínálta előnyök alkalmazásával operálják. A kétoldali hangszalagbénulás kezelésére a szerző által korábban kidolgozott endo-extralaryngealis varrattechnikán alapuló módszereket alkalmazzák. Döntően kétféle - minimálisan invazív -, reverzíbilis és irreverzíbilis endoszkópos hangréstágító műtétet végeznek, többnyire tracheotomia nélkül. Eredmények: Az elmúlt 5 év alatt 57 esetben alkalmazták a neuromonitoros kontrollt pajzsmirigyműtétek során, döntően malignus elváltozások esetén. A reverzíbilis hangréstágító műtétet endo-extralaryngealis lateralizációval 63 betegen végezték, közülük 61-en sikerrel. A reverzíbilis technikával végzett műtétnél, ha a hangszalag bénulása végleges maradt, a lateralizáló varratot nem távolították el. Ha azonban a hangszalag(ok) mozgása visszatért, a lateralizáló fonalakat eltávolították. Ha mindkét hangszalag mozgása visszatért, a beteg teljesen panasz- és tünetmentessé vált. Az irreverzíbilis műtétet azokon a betegeken végzik, akiknek hangszalagjai véglegesen bénultak. Ez a műtét végezhető részleges arytenoidectomiával és arytenoidectomia nélkül is. Az így operált 99 betegből 94 beteg műtéte sikeres volt. Következtetések: A szerző szerint a neuromonitoros kontroll melletti idegpreparálással a gégeidegek sérülésének száma minimálisra csökkenthető. Az osztályukra kétoldali nervus recurrens bénulás miatt irányított betegeken alkalmazott két minimálisan invazív hangréstágító műtéti módszer jó eredménnyel végezhető, mert a hangszalag medialis nyálkahártyája megmarad, nem sérül, s így elkerülhető a heg- és granulomaképződés. E műtéteknél nincs szükség tracheotomiára. A fentiek a legtöbb hangréstágító műtéttel szemben szignifikánsan előnyösebb megoldást biztosítanak.