A sürgősségi orvosi beavatkozások egyik legfontosabb és legalapvetőbb feladata a cardiorespiratoricus stabilitás megőrzése vagy helyreállítása. A két rendszer elválaszthatatlan egymástól, súlyos légzészavar hemodinamikai összeomlással, kardiális elégtelenség pedig légzési elégtelenség fellépésével fenyeget. Míg a kardiális vizsgálat számtalan módját alkalmazzuk a sürgőségi ellátásban (vérnyomás, pulzus, EKG, gyorslaborok, gyorstesztek), addig a légzési rendszerről kevés és sokszor téves információt szerzünk, veszélyeztetve ezzel a beteg ellátásának sikerét. A légzési rendszer stabilitásának megőrzése elsőrendű feladat, nélküle a beteg potenciálisan életveszélyben van.