Bevezetés: A dyslipidaemiák szerepe meghatározó az atherosclerosis folyamatában, s a dyslipidaemiás betegek gondozása a cardiovascularis prevenció kiemelten fontos feladata. Célkitűzések: A vizsgálat célja hazai háziorvosi praxisok dyslipidaemia-gondozási gyakorlatának felmérése volt. Módszer: A vizsgálat módszere kérdőíves felmérés volt. A vizsgálatba 39 háziorvosi praxis 397 dyslipidaemiás betegét vonták be. Eredmények: A betegek gondozásba vételére az esetek 91,7%-ában hypercholesterinaemia, 69%-ában hypertrigliceridaemia, 18,4%-ában a HDL-koleszterin-szint csökkenése miatt került sor, tehát az eltérések gyakori társulása volt észlelhető. Hypertonia a gondozottak 77,0%-ában, szénhidrátanyagcsere-zavar 41,7%-ában, emelkedett testtömegindex 43,2%-ában volt kimutatható. A dohányzók aránya 26,5%, a leszokottaké 13,2% volt. A résztvevők 56,5%-ában cardiovascularis, 18,6%-ában cerebrovascularis, 20,3%-ában perifériás vascularis érintettség, 4,8%-ában pedig vesebetegség volt kimutatható. A gyógyszeres kezelés aránya 87,7% volt, a statinok alkalmazására 81,7%-ban, a fibrátok adására 29,6%-ban került sor, a kombinált kezelés aránya 11,5% volt. A gondozás eredményességét jelezte: az 5,2 mmol/l feletti összkoleszterinszinttel rendelkezők aránya 13%-kal, az 1,7 mmol/l feletti trigliceridszinttel bírók aránya 4%-kal csökkent; a koleszterin-célértékek elérésének aránya nagy cardiovascularis kockázat esetén 3%, közepes kockázat esetén 22,2%, enyhe kockázat esetén 66,7% volt. Következtetések: Eredményeik alapján szükségesnek látszik a gyógyszeres terápia intenzifikálása a célértékek minél nagyobb arányban történő elérése érdekében, s indokolt a dyslipidaemiás betegek gondozásának rendszeres értékelése is.