Predialízis stádiumú, krónikus renalis insufficientiában szenvedő betegek anaemiája jelentősen befolyásolja a cardiovascularis morbiditást, az életkilátást és az életminőséget. A betegség progressziójakor, a vesepótló kezelés indítását követően észlelhető gyakori cardiovascularis rendellenességek, a magas mortalitás csökkentése jelentős részben a predialízis stádiumban bevezetett erythropoietin (EPO) terápiától várható. Diabeteses vesebetegek esetében a szív-érrendszeri társbetegségek még gyakoribbak, ezáltal életkilátásaik tovább csökkennek. Jelen munkánkban bemutatjuk a krónikus renalis insufficientiában szenvedő predializált betegek EPO kezelésével szerzett tapasztalatainkat, a hormonpótló terápia bevezetésének az indikációját, a gyógyszer adagolását, a vérkép, a vasanyagcsere és a vérnyomás paramétereit, illetve összehasonlítjuk diabeteses és nem diabeteses betegeinkben az EPO kezelést szükségessé tevő anaemia megjelenését, a két betegcsoport EPO-ra adott válaszkészségét, továbbá a kreatininclearance-csökkenés sebességét az anaemia kezelése mellett. 2000. novembere és 2003. novembere között 33 diabeteses és 41 nemdiabeteses krónikus veseelégtelen betegnél indítottunk EPO-kezelést. Az EPO-t átlagosan 9,27+-0,9 g% hemoglobinértéknél vezettük be, ekkor a szérum kreatinin 351+-126 mikromol/I, a Cockroft képlettel számított kreatininclearance 19,09 ml/min volt. A megfigyelési időszak 10,9+-7,6 hónapja során a hemoglobin 11,4+-1,0 g%-ra emelkedett, átlagosan 15,14+-4 ezer E/hónap EPO dózis mellett. Ugyanezen idő alatt a szérumkreatinin 447+-176 mikromol/I-re, a clearance 15,1+-7,0 ml/min-re változott. A kreatininclearance csökkenés sebessége 0,35+-0,8 ml/min/hó volt. A diabetesesek szignifikánsan alacsonyabb szérum kreatininnél (292+-100 mikromol/I) és magasabb kreatininclearance-nél (22,6+-10 ml/min) igényeltek EPO-t, mint a nem-diabetesesek (398+-126 mikromol/I, ill. 16,17 ml/min, p<0,0005, ill. p<0,005). Mindkét csoport elérte a célhemoglobint, a szükséges EPO dózis nem különbözött szignifikánsan (15,8+-4 E ezer E/hó, ill. 14,5+-4 ezer E/hó, NS). Nem mutattak szignifikáns eltérést a két csoport átlagos ferritinszintje, a vérnyomásértékek és az ACE-gátlót kapók aránya. A kreatininclearance csökkenése a diabeteses csoportban szignifikánsan gyorsabb volt (0,56 ml/min/hó), mint a nemdiabeteses betegek esetében (0,21 ml/min/hó, p<0,005). Tapasztalataink alapján a predializáltak EPO-kezelése a betegek szoros követése mellett technikailagjól kivitelezhető. A hemoglobin jelenleg kitűzött céltartományba emelése a dializált betegekhez képest alacsonyabb EPO-dózissal elérhető. A diabeteses betegek a veseelégtelenség korábbi stádiumában szorulnak EPO-ra, azonban terápiás válaszkészségük a nem diabeteszesekkel megegyező, klinikailag jelentős EPO-rezisztencia nem áll fenn.