Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=81541
MOB:2006/3
Szerzők:Egyed Zsófia; Péntek Zoltán; Magyar Zoltán
Tárgyszavak:HORMONOK; MAMMOGRAPHIA; STATISZTIKA; SZŰRŐVIZSGÁLATOK
Folyóirat:Magyar Onkológia - 2005. 49. évf. 4. sz.
[https://www.huon.hu/ ]


  A hormonpótló kezelés hatása az emlő radiológiai denzitására / Egyed Zsófia, Péntek Zoltán, Magyar Zoltán
  Bibliogr.: p. 324-325. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Onkológia. - ISSN 0025-0244, eISSN 2060-0399. - 2005. 49. évf. 4. sz., p. 319-325. : ill.


CÉL: A tartós peri- és postmenopausalis hormonpótló kezelés növeli-e számottevően a mammográfiás emlődenzitást, és a különböző mirigytípusok reakciója azonos-e. MÓDSZEREK: 1158 tartós, kombinált vagy monofázisos hormonpótló kezelésben részesülő asszony évenkénti, követéses mammográfiás leletét vizsgáltuk emlődenzitás-változás szempontjából. Eredményünket összehasonlítottuk 1433 azonos átlagéletkorú, lakossági emlőrákszűrésből származó résztvevő leletével kontrollcsoportként. A hormonpótlós csoportot 1-7 (átlag: 3,44) évig követtük. A kiindulási és a hormonhatásra pár hónap alatt kialakuló, és tovább nem változó emlődenzitást értékeltük Tabár 5 csoportos kódolt rendszerét használva. Vizsgálataink eredményét statisztikai próbákkal is megerősítettük. EREDMÉNYEK: A hormonpótló csoport kezelés előtt és a lakossági emlőrákszűrésen részt vettek a különböző emlőtípusok terén hasonló megoszlást mutattak. Leggyakoribb a glandularis ill. az adiposus involúciót mutató emlő, melyekből a hormonkezelésre várók között 38,9 és 47,9%-ot, a szűrőcsoportban 34,0% ill. 42,2%-ot találtunk. A magas denzitású adenoticus és fibroticus típusok együttesen mindkét csoportban kis hányadban (8,9 és 13,1%) fordultak elő. A hormonterápia hatására a páciensek 30,8%-ban történt denzitásváltozás, kizárólagosan csak fokozódás. Így a legalacsonyabb denzitású adiposus típus részesedése 47,9%-ról 30,6%-ra csökkent. A galandularis mirigytípus kezelés előtti 38,9%-a 51,3%-ra növekedett, melynek egyharmadában a mirigytípuson belül kifejezett denzitásfokozódás jött létre. Az adenoticus mirigyszerkezet 3%-ban változott, a fibroticus tömör, denz emlő pedig egy esetben sem. A vizsgálati évek alatt 142 hormonkezeltnél találtunk és követtünk benignus elváltozást. Szemben a hormonkezeltek 30,8%-os értékével, a benignus elváltozást is tartalmazó csoport tagjai esetében nagyobb arányban, 38,0%-ban volt észlelhető denzitásfokozódás. KÖVETKEZTETÉS: A tartós hormonpótló kezelés a mammográfiás emlődenzitást számottevően növeli, de az adenoticus és fibroticus típusok denzitása nem változik. Benignus elváltozás jelenléte esetében a változás még fokozottabb. A megfigyelés jelentősége abban áll, hogy a denzitásfokozódás a mammográfiás szenzitivitást csökkenti.